A bejegyzést praktikus infókkal kezdem: a mai rossz időnek hála feltettem az internetre a korzikai fotókat, valamint természetesen az ezen bejegyzéshez tartozó képeket is. (Sikerült a diavetítéseket is feltennem a jobb szélre.)
Lassan egy hónapos a történet, de a közben kialakult polgárháborús helyzetben a karhatalom lakatott tett a tollamra, ezért nem tudtam megírni a bejegyzést a feketeerdei dajcsmagyarok látogatásáról. Zsuzsiról és Balázsról van szó, akik szintén sztrájkidőben jöttek (mondjuk eddig nem sokaknak sikerült egy sztrájkmentes hetet eltölteni nálunk...), de a kedvükért azon a héten felnémetesen csak "strejk"-nek ejtettük.
Lédi Peredájz
Sajnos csak egy hosszú hétvégére maradtak, de a hasizmaim (nem beszélve a vigyorgóizmomról) elég jelentősen megerősödtek a sok röhögéstől.
Balázs talált 2 Eurót az ágyásban, mi pedig segítünk neki kivenni. Én ugyanaznap egy római korinak álcázott érmét találtam, de még nem becsültettük fel.
Pénteken kettesben voltak St Malóban, ahonnan hoztak egy breton süteményt, kouign amannt. Ez breton nyelven úgy hangzik, hogy "kuin aman" és annyit jelent, hogy vajas sütemény, de ez valójában szóismétlés, merthogy errefelé (Bretagne nyugati partjaitől Normandia keleti végéig) minden sütemény a következő összetevőkből áll: vaj, tejszín, tojás, cukor meg némi liszt, és egy kis vaj. Ettől persze még nagyon finomak, de baromi laktatóak is, egy kouign amann bőven elég egyszerre, pőedig igazán nem nagy:
A híres breton "vajas sütemény"
Egyébként sajnos csak egy napunk volt együtt, mégpedig a szombat, sőt, azt is majdnem kettévágta egy páciens, aki orvosi tanács ellenére távozni akart a kórházból, de végül nem kellett bemennem, a másik ügyeletes elengedte őt a saját jogán.
Choma doktor
Azt a szombatot egyébként kedvenc helyeink meglátogatásával töltöttük: Dol de Bretagne és Dinan. Dinanban megebédeltünk, nekik is megmuattuk, milyen a francia palacsinta. (Kirszta a lelkemre kötötte, hogy írjam meg: Crèpe Suzette-et, flambírozott narancsos palacsintát evett desszertnek.)
Gyakorlatilag az egyetlen komoly kép rólunk 4 nap alatt.
Végül is az idő elég szép volt, sőt, vasárnap még grillezni is tudtunk, bár a háttérben (amint az a fotón is látszik) már gyülekeztek a fekete felhők. Én meg elég rendesen megfáztam, ezért olyan az arcom a képen, mintha már digitális eljárással felismerhetetlenné tettek volna személyiségijogi okokból.
Háttérben a jóidő.
Közben tovább tart a sztrájk, de Kinga és Viki szerencsésen hazaéárt. De mindezekről majd később.
nekem semmi furcsa nem tűnt fel veled kapcsolatosan a képen. Crèpe Suzette-et, flambírozott narancsos palacsintát én is ennék, már csak ezért is ideje lenne átúsznom az öblön. á.
VálaszTörlésRepülj át St Malóba, szívesen érted megyünk, ha árulnak benzint és fogadnak repülőket :-)
VálaszTörlésÉs ha olyan emléket őrzöl rólam, mint ahogy a képen kinézek, az nagy gáz. :-S
Eljenek a lazado gallok (Asterix) :-))
VálaszTörléspedig már vagy 15 éve ugyanabban a pulóverben és nadrágban jársz :-) á.
VálaszTörlésA nadrágot észre sem vettem. De most, hogy mondod, ez tényleg nem a bőröm!
VálaszTörlésA lázadó gallok meg lassan abbafejezhetik, mert nem lesz hogyan munkába járniuk azoknak, akik még dolgoznak. De nem akarok igazságtalan lenni: mivel tényelg nem ismerem a részleteket, nem akarok ítélkezni, de az egész eléggé hasonlít a 2006 őszi otthoni eseményekre, amikor egy ország felháborodását sz@rta le a kormány magasról.
VálaszTörlés