Két igencsak aktív hétvégén vagyunk túl. Szerencsénkre gyönyörű időnk volt, és mindkét szombaton a Mont St. Michel felé kirándultunk.
A Couesnon torkolatánál
Egy héttel ezelőtt lovon vágtunk neki, hála annak a rezidensnek (Marie-nak), akit a múltkor láttunk vendégül. Arról a túráról fotóink nincsenek, mivel nyeregtáskát nem kaptunk, úgyhogy nem tudtuk volna magunkkal vinni a fényképezőgépet. Én egy Gaspard nevű fehér (milyen más?!) lovat kaptam, Kriszta egy szintén fehér (még szép!), Lisa nevezetűvel jött. Kriszta még soha nem ült lovon azelőtt (illetve egyszer két hete, hogy felkészüljön erre a túrára), én meg 10 éves koromban 2-3-szor, úgyhogy kissé izgultunk. De nagyon kedves, kezes, kissé leszedáltnak tűnő lovakat kaptunk, akikkel még ügettünk is egyszer-egyszer, és leszámítva, hogy néha meg-megbotlottak (igaz a mondás), vagy megálltak pitypangot nassolni, mindent megtettek azért, hogy megszeressük a lovaglást. Két óra alatt nagyjából 10-12 km-t tettünk meg a városunkból a Mont felé haladó patak, a Couesnon (e: kuenon) mentén egy vegyes kerékpáros, gyalog- és lovasúton. Így 2 km-nyire közelítettük meg a hegyet, de a vezetőnk szerint gyakorlott lovasok két óra alatt megjárják oda-visza. Gyönyörű, napsütéses napunk volt, szél is alig mozdult, úgyhogy igazi kiránulóidő volt, nagyon jól éreztük magunkat. Szóval ha jön valaki, akinek lesz kedve, szívesen megismételjük!
Tegnap hasonló úton indultunk bringával, remélve, hogy ezúttal el is jutunk a hegyig.
Útközben a Couesnon partján (na, mi van a háttérben?)
Ismét ragyogó napsütésben indulhattunk útnak, és valamivel gyorsabban haladtunk, mint a lovak, úgyhogy egy szűk óra alatt ott is voltunk. Mivel szép idő van és meleg, már most is rengeteg a turista, úgyhogy inkább lent jártuk körbe a hegyet. (A töménytelen látogató láttán érdemes belegondolni, hogy annak idején azért építették ide ezt a kolostort, hogy elvonuljanak a világtól és elmélkedjenek. Erre tessék.)
Végül a parti köveken ülve uzsonnáztunk, amit a kíváncsi sirályok néztek kifejezéstelen tekintettel. Nem tudtam eldönteni, fenyegetni vagy kéregetni akarnak-e.
- Én elterelem a figyelmét, te meg kiveszed a kezéből a szendvicset, OK?
Felfedeztünk egy kis káponlát a tengerparton, amely tényleg a semmi előtt van a tengerparton, bár sajnos zárva van, de maga a hely fantasztikus, igyekeztem lefotózni, hogy valamennyire visszaadjam a hangulatát:
Egyébként már elindultak a Mont St. MIchel öblén átmenő túrák is. Ezek persze mindig vezetővel mennek, hiszen simán el lehet süllyedni az iszapban vagy elsodorhat egy-egy áramlat, ha nem ismer az ember a viszonyokat. Úgyhogy 10-15 mezítlábas ember nekiindul (akár a kutyáját is viheti az ember, ha mezítláb marad), és átvág keresztben az öblön, állítólag jó móka. Majd valaki vállalkozó kedvűvel ezt is kipróbáljuk nyáron.
Aztán délután még elmentünk egy közeli városba, Fougères-be (e: fuzser). Itt egy fantasztikus középkori városfal és vár van (utóbbi már zárva volt, amikor megérkeztünk), az egész kicsit a Carcassone nevű játék városaira emlékeztetően őrült és látványos, ide is érdemes elmenni.
Egy részlet a fougères-i várfalból
További fotók erről a napról itt: http://picasaweb.google.hu/tothand/Biciklitura
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése